2013. június 2., vasárnap

Machu Picchu alternativ modon

Hat tul vagyok a Machu Picchun is, de ide sem a normalis uton sikerult eljutnom... vannak akik eddig is orultnek tartottak, pedig azt hiszem EZ volt az igazi kaland... Akik eddig is megbotrankoztak az utazasi stilusomon es vakmeronek tartottak  azok most kapaszkodjanak (nyugi Anya legyszi).

Szoval mint tudjuk Machu Picchu ez a varazslatos Inka varos a legnagyobb turisztikai latvanyossag egesz Peruban sot Delamerikaban. A vilag minden tajarol erkeznek turistak hogy kifizessek az egetvero osszegeket  es napi 2500-3000 ember ul vonatra, (melynek ara mar meghaladja a havi koltopenzem) hogy lathassa az "Elveszett Varost" mely fantasztikusan gyonyoru, de a belepo szinten nem egy csavargo magyar lany penztarcajahoz van merve, hanem inkabb egy USAban dolgozo uzletemberehez. Nem is beszelve a Machu Picchu faluban eltoltott idorol, ahol megiscsak kell enni es aludni es minden 5szor annyiba kerul mint egyebkent. Osszefoglalva Machu Picchu nagyon nagyon DRAGA. De nem akartam tovabbmenni mig nem lattam, ha mar itt vagyok.....Lassuk hogy jutottam el megis....
Hat en, mint tudjuk gazdasagos modon utazom, Kolumbia ota vegigstoppoltam a kontinenst, nem koltok sem buszra sem szallasra nem eszem 4 solesnal dragabb menut (1.5 dollar), bar itt ennyibol is boven jol lehet lakni, nem vasarolok (minek ugyse fer bele a hatizsakba) raadasul dolgozom utkozben egesz jol adjuk el a karkotoket, nyaklancokat, alomcsapdakat, rasztakat es trenzakat gyartunk szoval megkeressuk amire kell de Machu Picchu mindent felulmul arban....Ezt akkor realizaltam mikor a hajnali 5 oras keles utan vidaman lesetaltam a vonatallomasra Ollantaytamboban (ez is egy gyonyoru Inka varos nem messze Machu Picchutol) es mosolyogva kozoltem hogy en megyek a Machu Picchura a jegyarus pedig mosolyogva kozolte az arat kulfoldiek szamara (mert a helyieknek olcsobb, de minden kulfoldinek egysegesen draga).... ami valoszinuleg nem draga sem az amerikaiaknak se a kanadaiaknak se a franciaknak se a nemeteknek... de en lesapadtam es kipucoltam a fulem de sajnos nem hallottam rosszul.... ezen a napon fustbe ment a terv, de felmasztam egy masik inka romra, egy hegy tetejere Ollantaytamboban es par orat hosszu ido utan arra szantam, hogy elmerengjek gondolkozzak beszeljek magammal es meglassam mit akarok miert vagyok itt mi is a celom... tudjatok, tenyleg van egy energia az osszes Inka epitmeny korul ami egyszeruen erot ad es segit meglatni magad....fogalmam sincs mi ez, de magikus az biztos.
Szoval sok mas dolog mellett azt is elhataroztam hogy egy probat meger, irany Machu Picchu barhogy, de ezt a vonatot ki nem fizetem! Szerencsere nem egyedul vagyok orult hanem a baratom is benne volt a dologban, hisz o is kivancsi ra es neki meg annyi penze sincs mint nekem, ugyhogy miutan leadtuk megorzesre a 2 kiskutyankat (mert idokozben bovult az utazo csalad) elindultunk ki az utra hogy elstoppoljunk M achu Picchura. Hat sracok, ez az elso hely amivel talalkozok, ahova egyszeruen NEM LEHET elstoppolni!
Mert nincs ut.... csak a vonat megy a faluba, melynek eredeti Quechua neve Machu Picchu (Oreg Hegy) de szeretnek Aguas Calientes-nek nevezni a meleg vizes furdok miatt. Szoval vagy vonattal mesz, vagy van egy kerulout, Santa Maria fele 3 atszallassal busszal, ami szinten nem olcso, 6 orat kell utazni es nem visz el a celig hanem Hydroelectricatol meg 2 orat kell setalnod Machu Picchuig. Vagy van a Dori es Kike fele alternativ ut, amit nem sokan ismernek es csak a legbatrabbak vagnak bele...
Gyaloglasnak nevezik...! Gyalogolni a 82-es kilometerkotol (ez a maximum amig el tudtunk stoppolni) a 110-es kilometerkoig, Machu Picchuig... majdnem 30 kilometert gyalogolni a sinek mellett, 8 oran at a semmi kozepen.... mert nem igazan a gyaloglas a gond, en szeretek setalni semmi bajom vele... de az hogy nincs az uton semmi es senki, a sineken kell menned egy folyo es az erdo kozott a hegyekkel korbeveve... eloszor gyonyoru, annyira szep a taj, a havas hegycsucsok, a novenyek es allatok es madarak es a folyo, hogy elvezed a termeszetet a levegot a gondolataidat ...zarandokutnak fogod fel, legalabbis en igy tettem. Aztan elkezd zavarni hogy a sineken a koveken kell jarni es nem is igazan latod a tajat mert oda kell figyelned hova lepsz, es faj, es ha jon a vonat le kell huzodnod idoben, es ehes vagy es szomjas de nincs se bolt semmi meg egy joideig... max  a kaktusz gyumolcset eheted ami finom de szamolj vele hogy utana a szad tele lesz tuskekkel....ha elfogy a vized es szomjas vagy, annyira hogy arra vetemedsz hogy a folyobol igyal, meg ahhoz is setalnod kell hogy talalj egy helyet ahol lemesz a partra mert egy szep kaktuszsav valaszt el tole... es nem kellemes orakat gyalogolni viz mellett szomjasan... aztan jonnek a szunyogok, es elkezd sotetedni... jon a hideg es a fura hangok az erdo felol, (allotolag vannak medvek is a Machu Picchu korzeteben) es ne is gondolj a kulonbozo kigyokra, bogarakra, vadakra amik elojonnek sotetedeskor ... es amilyen felkeszultek voltunk egy gyenge elemes ongyujto volt az ossz vilagitasunk orakon at setalj igy a sineken a koves talajon a sajgo talpaddal ne is beszeljunk a hatizsakrol ami minden km utan egyre nehezebb... De aztan tortent valami csodalatos amiert megerte az egesz... elojottek a csillagok... es elojottek azok a fura Szentjanosbogar szeru lenyek amik villognak a sotetben az osszes fan es bokron es egyszeruen olyan mintha a csillagok a foldon lennenek, mindenhol korulottunk es egybeolvad az eg es a fold es mindenutt ezer es ezer feny, csillag mintha csak nekunk vilagitananak... Na ekkor ertettem meg miert kell nekunk ezt a probat vegigcsinalni mikor a tobbiek a kenyelmes vonatban ott vannak 2 ora alatt...mert ezt a latvanyt nem fogjak latni a vonatbol se a buszbol es soha senkinek nem lesz resze ebben a csodaban...
A vege fele viszont mar nagyon sotet es hideg volt, eltuntek a vilagito bogarak es szenvedtunk a fajdalmaktol ugyhogy a celtol 1 orara megalltunk es satrat vertunk az ut mellett es eltoltottem eletem egyik legrosszabb ejszakajat... a hideg es a kenyelmetlen fold mellett kb 4szer hanytam, nem tudom mitol de tobb otletem is van, a folyoviz is lehet vagy a banan amit ettem es tulerett volt, vagy a faradtsag vagy a magassag vagy egyeb etelek es gyumolcsok, a lenyeg hogy nem pihentem sokat.... de reggel megis kicsit konnyebb volt a maradek 1 ora legyaloglasa, es reggel 8kor koszosan es faradtan de vegre beertunk Machu Picchu Puebloba, a turista paradicsomba...
Ott toltottuk a napot csodalkozva az arakon, mivel ennyire el van zarva mindentol es mindent importalni kell, a kaja, a szallas es a szolgaltatasok nagyon dragak... de mivel mindenkepp pihennunk es furdenunk kellett a fel napot a termalfurdos medencekben toltottuk ami csak 10 soles es nagyon sokat segitett a meggyotort izmainkon... a delutan pedig infokat gyujtottunk Machu Picchurol es az illegalis bejutasrol... ugyanis lehetseges, mar tudom is hogyan, es bar sajnos iden nem sikerult, most mar ismerem a cselt, es remelem jovore lesz alkalmam hasznalni. Ismerem hogyan lehet atjutni a folyon, hogy hajnali 1 es 2 kozott kell menni, tudom hogyan lehet feljutni az epitmenyig hol van a titkos ut ami elkeruli az oroket es tudom hol kell elbujni reggelig hogy majd elvegyulj a turistakkal.... szoval ha barkinek tanacsra van szugsege szivesen segitek! :)
De sajnos mivel mindezt nem ismertem meg az ejjel mikor megprobaltunk bejutni, az orok elkaptak, es felkerultunk a Machu Picchu fekete listajara... :D
Hat igen, nem voltak tul elnezoek, felvettek az adatainkat, rendorseggel fenyegettek stb de vegul nem lett belole semmi, lesatraztunk Machu Picchutol nem messze az erdoben, ismet egy borzasztoan hideg ejszaka, de reggel ugy dontottem nem hiaba setaltunk 8 orat, latnunk kell Machu Picchut, magyarazkodtunk egy sort es mikor kimagyaraztuk az ejjeli feketelistas dolgot, fajo szivvel de kifizettem a belepot, 128 soles a kulfoldieknek ( 1 dollar= 2.65 soles lehet szamolni) es termeszetesen gyalog masztunk fel extrem modon, nem pedig a kenyelmes feloras buszuttal mint a tobbiek...  Hat tanacsos SOK vizet vinni es KEVES pulovert, es akinek feher a bore, vigyen naptejet es napszemuveget! A masfel oras lepcsozesnek is megvannak a szepsegei a termeszetben, de 2 ilyen ejszaka utan a meg mindig fajo tagjaimmal en elegge szenvedtem, csak mikor felertunk a csucsra konnyebbultunk meg... vegre a hires Machu Picchun vagyunk...

Gyonyoru idonk volt, sutott a nap, legelesztek a lamak ereztuk az energiat es tenyleg elkepeszto amit ezek az Inkak muveltek, a Puenta Inka (Inka Hid), a Templo del Sol (Nap Templom) a Roche de Meditacion (Meditacios Ko) a Casa Concha, a Puerta del Sol, az Inka falak es meg sorolhatnam.... nem fogom leirni magat Machu Picchut, mert barki tobbet megtudhat ha beuti a Wikipediaba... a blogom lenyege inkabb a szemelyes tapasztalataim megosztasa ugyhogy hadd mondjam el, hogy mindig egy masik turista csoporthoz verodve belehallgattunk az idegenvezetesekbe es sok erdekes dolgot megtudtunk, de az meg mindig rejtely szamomra hogy tudtak az akkori technikaval megepiteni mindezt raadasul ugy, hogy maig fennmaradt... engem legjobban az Inka hid dobbentett le, amin at elmenekultek az Inkak mikor jottek a Spanyolok, sajnos le van zarva, bar lehet hogy en lennek az egyetlen aki meg merne probalni az atkelest raadasul a hid felenel (kobol van a hid a fal mellett) valoszinuleg foldrenges kovetkezteben lesullyedt a talaj es egyszeruen most olyan mintha 1 ponton vegeszakadna az egesz es jon a dzsungel...
Szoval eltoltottuk a maximum idot amit tudtunk az Elveszett Varosban, de tuzott a nap es engem fusztralt a rengeteg ember, a sok turista, hiaba hatalmas Machu Picchu, napi 2500-3000 ember setalgat benne... ja ezert nagyon ovjak is am, nem lehet bevinni se taskat se kajat se setabotot se vizet muanyag uvegben, es az orok futyulnek ahanyszor ralepsz a kovekre vagy olyan helyen setalsz ahol nem lehet, na ennek ellenere en 3 uveg vizzel es 4 kenyerrel setaltam be, es jot piknikeztunk az Inka Hid toveben. :)
Amikor olyan reszre ertunk ahol nem voltak emberek es fujt a szel, megint ugy ereztem magam mint mikor egyedul masztam fel egy masik Inka romra Ollantaytamboban, egy energia vagy valami ero jott nagyon fura de orakat tudtam volna eltolteni vele... ezert is akarok ujra bejutni az ejjel es latni ott a napfelkeltet amikor nincsenek emberek es nincs tomeg es turistak es fenykepezogepek csak az energia es en....




Lefele joval konnyebb volt a lepcsozes, de a vonat ara tovabbra sem csokkent es hiaba probaltunk fellogni egy vonatra meg aznap este hogy visszajussunk, ki ebbol a turistaovezetbol ahol mindenki kepmutato es csak a kulfoldiek penzet akarja, es minden olyan amerikas, egyaltalan nem ez az igazi Peru vagy delamerika es nagy kar hogy azok akik csak 1-2 hetet toltenek itt es kizarolag a Machu Picchu miatt jonnek, nem fogjak megismerni az igazi rendezetlen, zajos, vidam, Delamerikat....a vonat nem vitt el ugyhogy ottragadtunk az ejjelre a sinek mellett mint 2 csavargo es mint a filmekben egy tavoli fenyt kovetve elertunk egy hazhoz ahol az oreg Mami befogadott minket ejjelre mint Jancsi es Juliskat :D
Kb 3 kakas vett korul minket reggel es kukorekolva keltettek, ugyhogy reggel 7 fele utnak alltunk es ismet legyurtuk a 8 ora gyaloglast ezuttal csak vilagosban, nem reszletezem, csak annyit hogy talaltunk egy idealis faronkot az uton amibol allitolag dobot fogunk faragni nekem, es mikor nagyon nem birtuk egyszer furodtunk egyet a folyoban....delutan 5re visszaertunk a 82es kilometerkohoz, ahol persze ilyenkor mar nincs busz ugyhogy stoppoltunk a sotetben es nagy meglepetesemre egy loszallito kamion vitt el minket... :D
Hat ilyen kalandban volt reszem, most Cuscoban vagyok kipihenve a faradalmakat hamarosan tovabbindulunk mar alig varom hogy lassam Boliviat!!! :)
Born to be wild.

"Önmagunk megismerése kaland, amely váratlan messzeségekbe és mélységekbe vezet."

2013. május 21., kedd

Peru magaslatain

Cuscobol irom ezt a bejegyzest, ragyogoan sut a nap, de mar hozzaszoktunk hogy mikor sotetedik lehul a levego es az osszes pulcsit fel kell huzni... Amugy gyonyoru ez a varos, rengeteg ter es szokokut es persze rengeteg turista....meg nem voltam a Machu Pichun de mar tervben van, csak iszonyatosan draga, deee a backpackers hostelben ahol most vagyunk, vannak sracok akik be tudtak logni az ejjel, es csomo tanacsot adtak ugyhogy meg az is megeshet hogy illegalisan es ingyen nezem majd meg a hires Inka Varost... :P
Najo, nem biztos hogy osszejon, meg meglatjuk...

Egyebkent miota Peruba ertunk nagy tavolsagokat tettunk meg, eloszor megismertuk a Perui Oceanpartot, Talarat es Negritost, majd elstoppoltunk Chiclayoig ahol par napot maradtunk, sose felejtem el a vasart ahol MINDENT de tenyleg mindent lehet kapni a hasznalt vasdaraboktol a gyumolcson at a levagott allatfejekig, es egyeb testreszekig MINDENT. Folytattuk a stoppolast Trujillon keresztul Limaig.
Peru fovarosa hatalmas, a kozlekedes borzalmas es veszelyes, minden draga es rengeteg az ember. Tovabbra sem tetszenek a fovarosok, Bogota es Lima is megviselt, Quito kisebb es nyugodtabb nem veletlebn hogy 1 honapot maradtam ott... :)
Lima utan pedig atszeltuk egesz Perut egy kamionon aki felvett minket, es Cusco fele ment ennek megorulve vele tartottunk.... 2 NAPON AT!!! Ugyanis kiterovel mentunk Cuscoba at Arequipan, Nascan (lattam a Nasca vonalakat majd kepet rakok fel valamikor nem olyan mint en kepzeltem, de tenyleg hihetetlen hogy a fenebe kerultek oda?!?) ezutan az ut durva resze kovetkezett mikor 4-5000 meteres hegyekben a pampa novenyzet es gyonyoru tajak kozott mentunk, csak mikor kiszalltunk a kamionbol es a magassag es a nyomas meg a ritka levego miatt szedultem alig kaptam levegot es azt hittem elajulok... igyekeztem tartani magam hiszen a tobbiek kevesbe ereztek 5 kamionsofor es Kike, ferfiak es mas testfelepitesuek mint en.... de egesz ejjel nem aludtam az oxigen hiany miatt... nehez elkepzelnem hogy vannak emberek akik ilyen magassagokban elnek... marpedig vannak.
 Ennek ellenere gyonyoru tajakat novenyeket es allatokat lattunk amik csak ezekben a magaslatokban csak a Perui hegyekben elnek, mint az Alpaka es a Vicuña es Condor... meg sose lattam ilyen elolenyeket elotte el valszeg tobbet nem is fogok...:)
Szoval ezekutan erkeztunk meg Cuscoba, most itt tartok felfedezest es dolgozgatunk minden nap a szallas es a kaja arat meg kell keresnunk szerencsere sok a turista ugyhogy tuleljuk... :) Talalkoztam mar amerikaiakkal, kanadaiakkal, nemet, francia, spanyol, lengyel, litvan, cseh, olasz, DE magyarokkal Quebec ota nem hozott ossze a sors... :D
De nem baj ritkak vagyunk a vilagban, igy a jo, mikor megkerdezik honnan jovok, es tagoltan elmondom, hogy ertsek, mindig meglepodnek azt mondjak WAOOO hogy kerulsz ide, es jon a kerdes ozon arrol milyen az orszagom a nyelvem a kulturam.... :)  En meg buszken tanitom meg az "EGESZSEGEDRE!" kifejezest mindenkinek.


2013. május 8., szerda

Atstoppoltuk Ecuadort!

Perubol irok az oceanpartrol egy Talara nevu varoskabol, tegnap leptuk at a hatart es este erkeztunk ide... a parton aludtunk a csillagos eg alatt az ocean mellett, szep volt kicsit hideg de tureto, nem raboltak ki es persze amilyen mazlistak vagyunk reggel a szomszed hazban lako oreg bacsi meghivott minket reggelizni es meleg kavera....
Baños
Egyebkent Quitotol kezdve 2 het alatt stoppoltunk el Peruig... elidoztunk Riobamba, Banos, Cuenca Loja es Vilcabamba nevu varosokban es falvakban, rengeteget tanultam, az Eletrol, Ecuadorrol, az emberekrol es a mentalitasukrol a zenerol a kulturarol es a gasztronomiarol... sose fogom efelejteni az Encebolladokat es Almuerzokat 1.5 dollarert, se a folklor zenet se az aguardientet....
Bar ugyanugy stoppal utazom, de mas emberrel mas korulmenyek kozott....minden megvaltozott korulottem de foleg bennem...mar nem turista vagyok, es nem is csavargo, hanem caminante... minden nap megdolgozunk az etelert es az alvohelyert (vagy kint alszunk), kezmuveskedesbol es zenelesbol elunk, nagyon sokat tanultam, es naprol napra jobban tetszik, kreativitas es kezugyesseg es sok erzelem. Es persze sok emberrel talalkozom, mind utazok, kezmuvesek, artistak es most mar en is kozejuk tartozom. Olyanok vagyunk mint egy nagy csalad, es megosztunk mindent akarhol is talalkozunk a vilagban akar lattuk mar egymast akar nem...
De csak ketten utazunk egyutt folyamatosan, stoppal, kamionon, autoban, csomagtartoban, a teton vagy a platon, hatul a gyumolcsokkel, allatokkal, vagy osszezsufolva masik 8 emberrel... nagyon vicces helyzetekben uaztam mar, nagyon fura emberekkel, de boldogok vagyunk egyutt, elvezzuk a kis vilagunkat es hiszunk az eletben es az emberekben... es valahogy mindig bejon.. mindig segitenek.
Azonban akarhogy is tetszett Ecuador es barmennyire is szeretnek meg maradni eveket ha lehetne, de ugy dontottem az utolso Vilcabambai fiesta utan, hogy ideje Peruba menni hiszen meg annyi helyre el akarok jutni es olyan keves az ido.... ugyhogy masnaposan es faradtan de felkerekedtunk es nekivagtunk az orszagutnak (ami itt tobb lukas reszt jelent mint utat mar ha van ut es nem csak a kijart foldut) es stoppoltunk.... stoppoltunk Catamayoba, stoppoltunk Gonzanamaba, stoppoltunk Cariamangaba, stoppoltunk Macaraba es meg istentudja hova amig rank nem sotetedett Peru hataratol 1 orara.... ugyhogy egy hidegvizes zuhany (amihez mar reg hozzahopktam) a nememlekszem milyen nevu kis faluban ahol az ejjelt toltottuk es reggel indulas Peruba, a hataron minden siman ment annak ellenere is hogy egy feka rasztaval voltam, es most itt vagyok, a gasztronomia orszagaban, a kismotorok es hodito peruiak kozott, sole a fizetoeszkoz es mindenutt fura kaja es piat arulnak.... a ma estet is a parton toltjuk (hamarosan szeretnenk veni egy satrat) es ha talalunk halaszokat veszunk halat rakunk tuzet eeees csinalunk egy igazi Cevichet!!!


2013. április 26., péntek

Tervek nelkul

Par napja elhagytam Quitot, ismet bucsut mondtam sok elmenynek, sok szeretett embernek, helynek, emleknek es bar faj a szivem, ismet tudom hogy van meg egy hely a vilagban ahova barmikor visszaterhetek mert van ott is egy csaladom, egy haz ahol alhatok es ehetek, es emberek akik visszavarnak, mint csaladtagot.
1 honap utan Quitoban, ismet felpakoltam a hatizsakot es nyomas Del fele....Peru, Bolivia, Chile, Argentina majd meglatjuk.... csakhogy a dolgok megvaltoztak, nem egyedul utazom, hanem egy sraccal aki bar nem hittem volna de velem jott.....o egy olyan fiu aki megtestesit mindent ami megbotrankoztatja a tarsadalmat. Nem irok rola bovebben, pont ezert.... az a keves tervem is ami volt, atalakult, azaz most mar nincsenek tervek se utvonal se uticel se ido, semmi csak megyunk, egyutt, ha kell maradunk, ha akarunk megyunk, orultek vagyunk es szabadok es zenelunk es kezmuveskedunk, utcazeneszekkel es utcai kezmuvesekkel, vagy csak mi vagy uj baratok vagy hippik vagy akarki arkarhonnan... nem tervezek, nem erdekel hova mikor erkezunk meg, Delamerika gyonyoru, es mindenhol van mit tanulnom.
Ebben a pilanatban egy olyan varosban vagyok Ecuadorban, amirol eddig azt se tudtam hogy letezik, Riobamba... elotte az Amazoniai regiot fedeztuk fel, leirhatatlanul szep majd talan a kepek meselnek... es ma delutan kimegyunk az orszagutra es stoppulunk Cuencaig....vagy nem... vagy mashova...
Szoval valtoznak a dolgok, de most igy vagyok boldog...


2013. április 8., hétfő

La Playa

Jajj annyi minden tortent, es annyi elmeny es hely es ember es minden uj, es lehetetlen mindent leirni... ezert megprobalok kiragadni nehany pillanatot, de olyant ami fontos nekem, nem feltetlenul kulcsfontossagu, hanem amit nem fogok elfelejteni ebbol az utazasbol melynek utvonala Quito-Canoa-Jipijapa-Porto Lopez-Montañita-Quito, a Csendes Ocean legszebb partjai, amikrol itt mindenki beszel es almodozik.... nem veletlen.
Szoval mindig emlekezni fogok ra....
-Amikor eloszor belerohantunk a Csendes Ocean vizebe (Husvet Hetfon, a locsolas jutott eszembe) es a hatalmas hullamok kozt nevetve es csodalkozva neztem a szorfosoket, akik mint a filmekben legyoztek a hullamot egy szorfdeszkaval...WOW (persze kesobb velem is kiprobaltattak es akkor csodalkoztam el igazan mennyire nehez is...)



- Vagy amikor tuzet raktunk a parton Canoaban, boroztunk, gitaroztunk, egyre tobb helyi vagy utazo ult a tuzunk kore, mikor elfogyott a fa valaki felaldozott egy asztalt, aztan boroztunk es beszelgettunk es nevettunk
es ejjel meztelenul furodtunk az Oceanban...
- Vagy amikor a satorban a sracokkal parnacsataztunk bar parna nem volt csak ruhak vagy torolkozok...
- Vagy amikor halaszoktol olcson beszerzett tengergyumolcseit foztunk Mexikoi modra, mert egyedul a Mexikoi baratnak volt fogalma hogyan keszitsuk el vegul finom lett, de nehezen tudtam ravenni magam hogy a fogammal roppantsam ossze szegeny rak ollojat...
- Vagy amikor Porto Lopezban a csillagos eg alatt aludtunk az Oceanparton az elso buszig (amit persze lekestunk) es valamilyen okbol a helyi koborkutyak korenktelepedtek es egesz ejjel oriztek minket, vedtek, ahanyszor valaki kozelebb jott ugattak (nem mintha lett volna mit ellopni hisz csak halozsakunk volt, a hatizsakot egy kedves boltosnal hagytuk).
- Vagy amikor Montañitaba erve meg kellett keresnunk a legolcsobb kempinget (1$) ugyanis osszeteve is alig maradt penzunk visszajutni Quitoba...es azt hiszem a "furdoszobara" is mindig emlekezni fogok ebben a bizonyos kempingben, ami inkabb egy haz udvara volt, egy slaggal ellatva...
- Vagy amikor megismerkedtem a Karibi raszta kezmuves sraccal es a parton ulve ejjel rumot ittunk mig rendbe hozta szegeny elgyotort raszta tincsemet, es spanyolul beszelgettunk a vilagrol es arrol mennyire nem fontos mindaz amit fontosnak tartunk... meg masrol, es mast de az nem publikus. :D
-Vagy amikor a homokban salsat tancoltunk es felvaltva tanitgatott a kolumbiai es a mexikoi barat, es ugy
ereztem semmi koze egymashoz a 2 tancnak pedig mindketto salsa volt, mindenesetre nem zavart, csak tancoltam es tancoltam....
-Vagy amikor hazafele stoppal hamarabb Porto Lopezba ertunk es maradt 1 utolso orank az ejjeli buszig es 4 dollarunk, amibol kifert 3 sor, es pont naplemente volt....akkor azt hiszem bar nem maradt 1 centem se, gazdagabbnak ereztem magam mint valaha... a Csendes Ocean partjan, jo baratokkal az oldalamon, lebarnulva, sok elmennyel, hideg sorrel es naplementevel....
- De azt se felejtem el mennyire borzasztoan kenyelmetlen, hangos, budos es zokkenokkel teli a 9 oras ejjeli busz, foleg ha a sracok 2 oldalrol dolnek feled horkolva.... de sebaj, boven megerte ez az utazas.... :)

2013. április 1., hétfő

Boldogsag

En nagyon boldog vagyok. Tegnap felmentunk az Andokba 4100 meter magasan....csak fekudtem a fuben a hegyteton a friss levegon korulottem lovak es lamak legelesztek, sutott a nap es csopogott az eso es azon elmelkedtem miert nem juthat el ide mindenki es milyen szerencses vagyok hogy en itt lehetek es mennyire gyonyoru az elet.... azt kivanom mindenkinek legyen sok ilyen pillanat az eleteben.

Ma pedig a bortonben toltottuk a napot, onkenteskedtunk a gyerekekkel egesz nap festettunk rajzoltunk jatszottunk, nagyon elfaradtunk de megerte ugy orultek nekunk es annyi energiat es jo erzest kaptam hogy neha ugy erzem szetrobbanok tole... ma este pedig utazunk es reggelre a Canoa nevu oceanpartra erunk, satrazas, gitar, jokedv, napsutes... alig varom.

2013. március 29., péntek

Petofi Ecuadorban

Ma, miutan visszatertunk az igazi Egyenlitorol, a vilag felezovonalarol (ahol sikerult kiegyensulyoznom a tojast meg oklevelet is kaptam rola, es lathattuk hogy eszakon es delen masfele folyik le a viz, meg hogy az erok miatt nem lehet becsukott szemmel egyenesen menni, meg hogy kevesebb az eronk a sulyunk az egyenliton es egyeb erdekes kiserleteket) szoval delutan elmentunk biciklizni a varosba (egy biciklivel 2en nagyon vicces volt).

Es hazafele tekerve az egyik parkban meglattam egy ismeros szobrot... megalltunk, elolvastam "Sandor Petofi, poeta hungaro, 1823-1849". Quitoban itt all Petofi, hamarosan visszamegyek lefenykepezni is...Alig akartam elhinni, es nagyon meghatodtam. :)