Bolivia- a legszegenyebb de leggazdagabb.

Annyi mindent irhatnek errol a gyonyoru orszagrol, hogy konyveket toltene meg. De ennyi idom nincs, ezert megprobalom roviden osszefoglalni miert lopta magat ennyire a szivembe ez a szegeny, fejletlen, es  veszelyes hiru orszag Delamerika sziveben…

Mikor megerkeztem Peru es Bolivia hatarara , tuleltem a hideg ejszakakat Punoban, felfaztam, es megfaztam,  tuleltem a magassagi betegseget is, szorgalmasan ettem a Coca levelet a 4000 meteres magassagokon, turtem a szedulest, fejfajast, es legszomjat, a hideget, elokerultek a Kanadaban hasznalt ruhak a hatizsak melyerol. Egyebkent mindez azt hiszem megerte a Titicaca to latvanya es a lebego szigetek miatt. Nem hiszem hogy ujra latni fogok hasonlo keket mint a Titicaca to vize. Kek, ezentul mast jelent nekem mint eddig. A szigetek pedig tenyleg a vizen lebegnek es a kis perui oslakok ott elnek, 4-5 csalad egy szigeten, minden szigetnek van polgarmestere, es 1 luxus jarganya (ami egy altaluk osszetakolt barka) miden haz es minden totorabol van epitve, ebbol a fura novenybol, aminek koszonhetoen lebeg a sziget.  Az erdekes tortenetuk mellett, sok ertekes kezmuves alkotassal, es nagyon kulonbozo eletformaval rendelkeznek. Nincs cipojuk, se tv-juk se szamitogepuk, se telefonuk se futesuk, se internetuk, de van csalad, baratok, termeszet, es Pacha Mama, es ennyi eleg a boldogsaghoz. Mar en is tudom.

Szoval ezek utan kozeledtunk a hatarhoz-termeszetesen stoppal- es egyesek azt kerdeztek tolem: minek mesz Boliviaba? Ott nincs semmi erdekes latnivalo. Csak szegenyseg meg bunozes meg hideg. Ne maradj ott sok idot, es vigyazz magadra. Stb stb. Hat hogy miert is mentem nem tudom mint ahogy a legtobb hely ahova az elet sodort minden kulonosebb ok nelkul tortent, de az biztos hogy ezeknek a mondatoknak a megcafolasa volt az egyik ok. 

Es sikerult: Boliviaban tobb tanulnivalo van mint barhol ahol eddig jartam, a legszebb es legerdekesebb elmenyek, emberek es dolgok estek meg velem, szebb tajakat el sem tudtok kepzelni, es bar nagy a szegenyseg, (osszehasonlitaskent 8 bolivianosbol levest, masodikat es desszertet kapsz, mig Chileben ugyanez 2500 Chilei pesoba kerul ami kb 35 bolivianosnak felel meg) de a hatalmas szegenyseg ellenere a leggazdagabb orszagnak tartom Bolliviat.

Erre a kulturalis, lelki es zenei gazdagsagra nem a fovarosban La Pazban, sem Copacabanaban se a hires Uyuniban dobbentem ra,hanem  amikor -akkor meg ismeretlen oknal fogva- Oruro es Uyuni kozott autostoppolva, Bolivia poros utain olyan lassan haladtunk hogy jott az ejjel, valahova csak el akartunk jutni, es egy mentoauto sofor jokedvuen elmagyarazta, hogy aznap este (juni 21) tartjak az Aymara evfordulot a falujaban, Pampa Aullagas-ban, ami egy kicsi es jelentektelen falu a semmi kozepen, de valahol csak toltenunk kellett az ejjelt, igy a mentoautoval elmentunk a Fiesta helyszinere, es most mar tudom hogy ennek igy kellett lennie, igy volt jo.

Az egyetlen “gringa” (=feher, kulfoldi) voltam aki reszt vett a 2 napos unnepsegen, eloszor furan, majd mosolyogva vegul tisztelettel es megbecsulessel neztek ram ahogy elejetol a vegeig, lelkesen es kivancsian, nyitottan es tanulni vagyassal, a falu nepevel egyutt tuzetraktunk, tancoltunk, zeneltunk, ettuk a Coca levelet, ittunk, es tancoltunk a tuz korul es a holdfenyben hajnali 4ig, vegig Coca levelet ragva, majd hajnalban felmasztam veluk A Hegyre, megvarni a napfelkeltet, es ritualisan koszonteni az Ujevet, ismet Coca levelet ragcsalva bar mar minden zsebem tele volt vele mert mindenki folyton adott egy marokkal es mar nem tudtam hova elrakni, hisz bar mar hozzaszoktam hogy eszik, es erolkodtem a fogyasztasban, de nem tudok annyit  es annyi idon at enni mint ok….Hihetetlen az oregasszonyok egesz szoknyaja tele a szent levellel es mennek korbe es mindenkinek ajandekoznak a Pacha Mama termesebol. A bennszulott ferfiak pedig egy masik “szent” termest ajandekoznak, amit mar nem tudsz elrejteni a zsebedben, es amit aguardiente-nek hivnak, a Boliviai palinka, avagy a masik alkohol Canellaso ami raadasul meleg (mert Boliviaban most kezdodik a tel ugyhogy az ejjel nagyon hideg, tuz, alkohol es tanc nelkul nehezen tulelheto). Szoval ittunk, ettuk a Coca levelet, es tancoltunk a ritualis zenere, meg Aymaraul enekeltunk (a Boliviai bennszulott nyelv a Quechua mellett) mialatt feljott a nap es gyonyoru latvanyban volt reszunk a hegy csucsarol a Poopo to tukreben felkelo Ujevi nap, es az a zene szinte transzba ejt (najo erre az alcohol is rasegit) . J Ezutan kovetkezett a lama aldozat amikor az oregek Aymaraul motyogva korbeadogatjak a halott kislamat es mas ritualis targyakat, az asszonyok mindezt megszorjak Coca levellel, es vegul mindent a lamaval egyutt a tuzbe vetnek es felaldozzak Pacha Mamanak, az Anyafoldnek. Ja, azt is le akartam irni, hogy minden egyes alkoholfogyasztas elott az elso korty a Pacha Mamanak szol, ezert a foldre locsolnak egy kicsit mindenbol, furcsalltam eloszor hisz a magyarok pazarlasnak neveznek, itt viszont termeszetes aldozat az Anyafoldnek.  Az aldozatok, es a napfelkelte utan folytatodott a tanc es a zene, levonultunk a hegyrol (ahol amugy csomo gyogynoveny talalhato, miutan elmagyaraztak mi mire valo, beszereztem ami kellett hogy verge kezeljem a meg mindig rossz gyomrom es egyeb panaszainkat). Reggel 8tol delig folyt a tanc mar leszakadtak a labaim, de csak tancoltunk es tancoltunk az asszonyok, gyerekukkel a hatukon, az osszes ruhaval, mezitlab csak tancoltak ezt a fura ritualis Boliviai tancot, hat ha ok birjak en sem allhatok ki gondoltam, ugyhogy tancoltam, annal is inkabb hogy a falu ferfiai valahogy kotelesseguknek ereztek hogy a feher lanyt tancba tartsak vegkimerulesig. 

Így néznek a fehér emberre a boliviai gyerekek.:)

Delben verge talaltam egy okot pihenni egy kicsit…es azt hiszem akkor kezdtek el az asszoonyok is tobb tisztelettel mint gunnyal  nezni mikor bealltam krumplit pucolni, hagymat vagni es segiteni ebedet fozni az egesz kozossegnek. Nem csak azert volt tanulsagos mert megtanultam egy tipikus Boliviai etel kesziteset, hanem foleg azert mert az oreg nenik mar nem beszelnek spanyolul, csak Aymaraul, igy mondhatni  beszed nelkul kommunikaltunk, a szemekkel, es a gesztusokkal, ami annyira humanus volt es annyira szep, hogy sokat gondolok ra azota. A nenire aki adott egy pohar vizet mikor szomjas voltam keres nelkul, a gyerekekre akik koremgyultek es csendben figyeltek a masik nenire aki nekem kicsit nagyobb hust adott amiert segitettem,  vagy a masikra aki osszegyujtotte a csontokat a kiskutyamnak. Mindezt egyetlen szo vagy keres nelkul.  De meg sok peldat mondhatnek, amikor a masnap ejjelig tarto fiesta utan ingyen elszallasoltak minket, reggelit adtak, megmutattak a falut es gyogynovenyeket a hegyen, emlekeket ajandekoztak, vagy nem egyszer Boliviaban megmentettek mikor a semmi kozepen stoppoltunk, etel es meleg ruha nelkul, sotetedeskor….. A legjobb,legszegenyebb de legnagylelkubb a boliviai ember. Mindig segiteni akar, es ad akkor is ha neki sincs. Nem forditja el a fejet es nem fog segitseg nelkul hagyni. Ilyenek a boliviaiak.

Az orszaguk pedig gyonyoru, olyan termeszeti szepsegek vannak, a pampa, a hegyek, a sziklak, a tavak, a vulkanok, a havas csucsok,a sosivatag,  es termalvizekben es mineralokban gazdag-csak minden kulfoldi tuladonban van jelenleg kinaiake az osszes banya-de kivanom, hogy egy nap majd ki tudjak hasznalni ezeket a kincseket, es azt kapja ez a szep orszag es a szep lelku emberei amit megerdemelnek.